HEJŐKÜRT HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA
Főoldal
Hírek
Hejőkürtről
Közigazgatás
Intézmények
Szolgáltatások
Egyház
Információs Pont
Pályázatok
Vissza az alapoldalhoz
Törtenelem
Hejőkürt ősi szállásbirtok volt, s mint neve is mutatja, a Kürt
törzstől vette a nevét. Régi neve Kert alakban fordul elő, s már a XIII. századból
adatunk van a község fennállásáról. Ekkor az ugyancsak község, s vele határos
Hejőtő (a későbbi Parasztbikk) felével az egri pürpök birtoka. Minthogy az 1261.
évi oklevél az egri püspök régi birtokának említi, következtethetünk arra, hogy
a község már jóval régebben alakult, s régóta az egri püspök birtoka volt.
A tatárjárás alatt elpusztult, puszta még 1275-ben is, mikor Kuerd néven szerepel,
de kevéssel később felépült, s 1319-ben, mikor Korth alakban találjuk a nevét,
az egri püspök az egri káptalannak engedte át tizedét. Ekkor már egyháza is
volt, és 5-8 pápai tizedet fizetett.
Nevével ebben a században sokszor találkozunk, és eleinte alig hihető, hogy
azon a Kürt-ön, amelyet Rozgonyi Sebestyén birtokolt, 1460-ban új adományozást
kapott rá Mátyástól. Ekkor mint Heves megyei községet emlegették. Akkor Kwert,
Kwewrth alakban írták le a nevét. A Rozgonyiak és a Kanizsaiak között 1493-ban
kötött egyezség e néven szerepelteti a községet.Kürt nem kizárólag egyházi birtok
volt, ezt igazolja az a tény, hogy birtokos családja a helységtől Kürthinek
nevezte magát.A XVI. században az egri püspök volt a fő egyházi földesúr. Az
ekkori összeírások Kyrth, Kywrth, Kwrth néven tüntették fel a település nevét,
s úgy említik, mint egri vár tartozékát.
A törökök 1566-ban elpusztították a községet. Ennek következtében a lakosok
elmenekültek.
Hódoltsági terület volt, a török pusztítása után újjáépült, egyre közelebb húzódva
a Tiszához. Tiszakürt néven adózott a töröknek, melyet először Hatvannak, majd
később Szolnoknak fizetett.
A török hódoltság idején elpusztult falut 1792-ben Eszterházy Károly telepítette
újonnan egy útkereszteződés mentén. A kereszteződésben építették meg a falu
templomát, plébániáját, iskoláját, s az ide vezető út mentén osztották ki az
új lakosok telkeit, majd a keresztutca mentén is telkeket osztottak. Miután
a község távolabb került a tiszától nevét megváltoztatták, s ettől kezdve a
Tiszakürt helyett a Hejűkürt nevet kapta a kis község. Minthogy a településnek
egyházi földesura volt, megmaradt egyházi birtoknak, s a kassai püspökséghez
is tartozott.A Tisza szabályozásával az élő Tisza távolabb került a falutól.A
község tehát a Tisza és a Hejő árterében található, ezért mindenképpen életét
a víznek járása határozta meg évszázadokon át. A Hejő itt torkollik a Tiszába.
Egykor a területen sok volt az erdő, valamint az áradások után visszamaradt
mocsár, rét, legelő. A növény sokfélesége gazdag élővilágnak adott élőhelyet.
A fűzfa fonás, zsákszövés több család megélhetését biztosította. A folyó szabályozása
után a mocsarakat kiszárították, de a terület vízháztartását nem állították
helyre, így a növényzet is megváltozott. A földterületek művelésbe vonásával
egyidejűleg az őshonos növényzet eltünt. Az ármentesített területeken gabonát
kezdtek el termeszteni, illetve a nedves rétek részben megmaradtak legelőknek.
Az első világháborúban 78 katonája vett részt a kis községnek, akik közül 22-en
haltak hősi halált.A községben több nemesi család élt, a Víghek, a Nagyok és
a Csatók.
A község a harmincas évektől a második világháborúig nem sokat fejlődött. A
virágzó vegyiparnak a mai Tiszaújvárosba telepítése alaposan átszervezte Mezőcsát
és vonzáskörzetébe tartozó kis települések fejlődését. Munkalehetőséget biztosított
ugyan a közeli vegyi kombinát és a tiszapalkonyai hőerőmű, de a jelentős környezetszennyezés
miatt a faluba idegenek nem települtek be, és a mezőgazdaság is háttérbe szorult.
Hejőkürt életében változást az 1990-es évek hoztak, mikor a község élt az önkormányzati
törvény adta lehetőséggel és saját önkormányzatot hozott létre. Ettől kezdve
főleg az infrastruktúra fejlesztés területén történtek jelentős előrelépések,
mivel bevezették a faluba a gázt, kiépült a telefon és az ívóvíz hálózat, portalanításra
kerültek az utak, és napjainkban került átadásra a településünk közigazgatási
területén áthaladó M3-as autópálya, melynek hejőkürti leágazásán keresztül lehet
megközelíteni a környék kistelepüléseit.